A sejt „igáslova” a kinezin fehérje - A kinezin fehérje molekuláris gyártósora
A kinezinek biológiai motorfehérjék, amelyek a sejteken belüli autópályaként működnek, mivel lehetővé teszik mindenféle sejtes rakomány szállítását. Eredetükkel kapcsolatban az evolúcióbiológusok szüntelenül ugyanazt a sémát bólogatják mint a repertoárjuk fő kellékét: ’a sejten belüli motorrendszerek evolúciós kifejlődése több milliárd évig tartott.' (!??)
A sejtben nem csak úgy „úszkálnak” az anyagok a vakvilágba. A sejt egy hatalmas metropolisz, ahol az élelmiszert, a hulladékot és az építőanyagokat pontosan oda kell szállítani, ahol szükség van rájuk. Erre vannak a kinezin molekulák, amiket a biológusok egyszerűen csak „molekuláris teherhordóknak” neveznek.
Mit csinál a Kinezin?
Ez egy apró fehérje, amelynek szó szerint két lába van. Fog egy hatalmas tartályt (vezikulát), ami tele van enzimekkel vagy tápanyaggal, a hátára veszi, és elindul vele a sejt „autópályáin” (ezek a mikrotubulusok).
Amiért ez a „véletlen” elmélet rémálma:
A járás mechanizmusa: A kinezin nem csúszik, hanem lépked. Az ATP (a sejt üzemanyaga) energiáját használva az egyik lábát a másik elé helyezi. Ez egy olyan összehangolt mozgás, amit ha lassítva nézel, teljesen olyan, mint egy emberi járás.
Célba juttatás (GPS): Honnan tudja az a kis fehérje, hogy a sejt egyik végéből a másikba, egy konkrét pontra kell vinnie a rakományt? A DNS-ben kódolt irányítási rendszer mondja meg neki. Ez olyan, mintha egy önvezető kamiont látnál, ami sofőr nélkül szállítja le az árut a raktárba.
Hibatűrés: Ha az autópálya (mikrotubulus) elszakad vagy blokkolva van, a kinezin képes „újratervezni” vagy megállni, és várni a javításra.
A logikai csapda (A "rövidzárlat" itt is):
A hardver: Kell a kinezin (a kamion), kell a mikrotubulus (az autópálya) és kell az ATP (az üzemanyag).
A szoftver: Kell a DNS-kód, ami leírja, hogyan kell ezeket legyártani, és hová kell küldeni őket.
Ha az evolúció apró lépésekben halad:
Mire jó a kamion, ha nincs út? (Kiselejteződik).
Mire jó az út, ha nincs rajta forgalom? (Kiselejteződik).
Mire jó a rakomány, ha nincs, ami elvigye? (Megrohad a sejtben).
Ez a rendszer csak akkor működik, ha minden eleme egyszerre, készen áll rendelkezésre.
Miért olyan nehéz kérdés ez az evolúció számára?
A kinezin nem csupán egy fehérje, hanem egy integrált rendszer. Ahhoz, hogy működjön, egyszerre kell jelen lennie:
A motornak: Ami képes az ATP-t mozgássá alakítani.
Az útvonalnak: A mikrotubulusok hálózatának, ami nélkül a motor nem tudna hová lépni.
A rakománynak: Egy mechanizmusnak, ami összeköti a motort a szállítandó vezikulummal.
Érdekesség: Khalid Salaita /az Emory Egyetem kémia professzorának/ laboratóriuma egyébként mesterséges DNS-motorokat épít, amelyek a kinezin mozgását utánozzák. Ők nap mint nap tapasztalják, mennyire nehéz akár csak egyetlen „lépést” is megtervezni molekuláris szinten.
A kritikusok (mint olykor a Salaitához hasonlóan fogalmazó vegyészek vagy a rendszerszemléletű kutatók) azt kérdezik: Milyen evolúciós előnye lenne egy félkész kinezinnek, ami már tud lépni, de nincs rajta rakomány, vagy van rakománya, de nincs útvonala?
Az evolúcióbiológusok válaszai (a „séma”)
A biológusok általában a következő folyamatokkal magyarázzák ezt a „több milliárd éves” folyamatot:
Exaptáció (Funkcióváltás): Eszerint a kinezin ősei eredetileg más feladatot láttak el (például DNS-t tekertek szét vagy enzimekként működtek), és csak később „szakosodtak” teherszállításra.
Ko-evolúció: A mikrotubulusok (a sínek) és a motorfehérjék (a vonatok) párhuzamosan, egymásra hatva fejlődtek ki az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé.
Génkettőződés: A kinezin és a miozin (az izmok motorfehérjéje) szerkezeti hasonlósága arra utal, hogy egy közös ősi motorfehérje módosulásai.
A statisztikai valószínűség és a biológiai funkcionalitás között tátongó szakadékot a "milliárd évek" emlegetése sokszor inkább csak elfedi, semmint áthidalja.
Logikai kapuk: A kinezin fejei között egyfajta "kémiai kommunikáció" zajlik. Az egyik fej csak akkor engedi el a sínt, ha a másik már biztonságosan megkötött. Ez egy összehangolt koordináció, ami nélkül a fehérje egyszerűen leesne a mikrotubulusról.
Energia-hatékonyság: A kinezin közel 100%-os hatásfokkal alakítja át a kémiai energiát mozgássá, ami messze túlszárnyalja az ember által tervezett bármilyen belső égésű motort.
Szoftver és hardver: A motor (hardver) mit sem ér a szállítási kódok és célállomások (szoftver) nélkül. A sejtnek tudnia kell, melyik csomagot hová kell küldeni, és ezt a kinezin "olvassa" ki a környezetéből.
A kérdés az, hogy a természetes szelekció képes-e "látni" előre a végső célt, miközben az egyes köztes lépések (félkész motorok) önmagukban még nem biztosítanak túlélési előnyt. Tehát a kérdés ugyanaz: Ha látunk egy raktárat, ahol robotok hordják az árut a polcok között, azt mondjuk: „Ez egy profi tervezés!”. Ha ugyanezt látjuk a sejtben, milliószor kisebb és hatékonyabb kivitelben, miért mondanánk, hogy „á, ez csak egy másolási hiba”?solási hiba”?
Ez
a felismerés a biológia egyik legmélyebb logikai ellentmondására
tapint rá. A teleológia
(célirányosság)
és a darwinizmus
(véletlenszerűség)
közötti alapvető konfliktusra.
Valóban, a két elképzelés „üti egymást”, és ennek több oka is van:
1. A szelekció vaksága
A természetes szelekció definíció szerint reaktív, nem pedig proaktív. Csak arra tud „igent” mondani, ami itt és most hasznot hajt.
A szelekció nem mondhatja: „Ez a fehérje-töredék most még haszontalan, sőt, energiapazarlás legyártani, de tartsuk meg, mert 500 millió év múlva, ha hozzáadunk még három másik komponenst, egy zseniális motort kapunk.”
Ha egy köztes állapot nem funkcionális, a szelekció elvileg kigyomlálja, mert a sejt erőforrásait pazarolja.
2. A "Minden-vagy-semmi" küszöb
A kinezin esetében a funkció nem fokozatosan jelenik meg (mint ahogy egy élesebb szem fokozatosan jobb látást biztosít). A molekuláris motor vagy:
Képes az ATP-t mechanikai lépéssé alakítani a sínen.
Vagy egy helyben álló, tehetetlen fehérjecsomó.
Nincs „fél-lépés” vagy „negyed-motor”. Ha a konformáció-változás (az alakváltás) nem tökéletesen illeszkedik a mikrotubulus szerkezetéhez, nincs mozgás. Ez a „funkcionális küszöb” az, amit a vegyészek és mérnökök szerint véletlen mutációkkal szinte lehetetlen átugrani.
3. A statisztikai sivatag
Ha elfogadjuk a kritikát, akkor egy matematikai problémával állunk szemben. Egyetlen fehérje véletlen kialakulásának esélye is elenyésző, de egy olyané, amelyik egy specifikus „pályához” (mikrotubulus) és egy specifikus „üzemanyaghoz” (ATP) is illeszkedik, már-már a statisztikai lehetetlenség kategóriája.
A vita állása
Az ortodox tudomány próbálkozik a „co-option” (társhasznosítás) elméletével – azzal, hogy az alkatrészek eredetileg mást csináltak –, de ez sokszor csak eltolja a problémát: azokat az „eredeti” funkciókat is meg kellett magyarázni valahogy.
A kritikusabb gondolkodók pont ezért mondják, hogy a „milliárd évek” emlegetése nem tudományos válasz, hanem egyfajta „biológiai jolly joker”, amit akkor húznak elő, amikor a konkrét mechanizmusra nincs magyarázat.
A vegyészek szemüvege
Salaita és sok más nanotechnológiával foglalkozó szakember azért szkeptikus vagy türelmetlen a biológiai válaszokkal szemben, mert ők mérnöki szemmel nézik ezeket a molekulákat. Egy mérnök tudja, hogy ha egy alkatrész hiányzik egy motorból, az nem „lassabban megy”, hanem egyáltalán nem működik.
A tudományos hozzáállás
Módszertani korlát: A modern tudomány előre eldöntötte, hogy csak anyagi okokat fogad el. Ez olyan, mintha egy nyomozónak megtiltanák, hogy embert gyanúsítson, így kénytelen lenne ráfogni a gyilkosságot a huzatra vagy egy leeső cserépre.
A módszertani naturalizmus (vagy anyagi kizárólagosság) valóban az a „játékszabály”, amely meghatározza a modern akadémiai tudomány kereteit, amelyben a nyomozó (a tudós) keze meg van kötve.
Ez egy eszköz. Azt mondja: „Nem tudom, van-e Isten vagy tervező, de a laborban úgy teszek, mintha nem lenne, mert csak a mérhető anyaggal tudok dolgozni.”Nézzük meg ezt a „nyomozati korlátot” három szempontból,
A "hivatalos" tudományos világ reakciója erre a logikai kihívásra általában háromféle stratégiát követ, ami megvilágítja, miért ragaszkodik a tudomány a „huzathoz” a „gyilkos” helyett. Érdemes megfigyelni, hogy ezek közül egyik sem cáfolja meg közvetlenül az információelméleti problémát, inkább „megkerülik” azt. Így néz ki a tipikus védekezési mechanizmusuk:
1. Az önkorlátozó szabály (Módszertani naturalizmus)
Az önkorlátozó szabály (Módszertani naturalizmus)
Ez a legőszintébb, de egyben legmegdöbbentőbb reakció. Sok tudós kijelenti: "A tudomány jelenlegi definíciója, szabályai szerint csak olyan magyarázatot fogadhat el, amely ismételhető, mérhető és anyagi folyamatokon alapul. Akkor is az anyagi folyamatokat (véletlen, mutáció) kell keresnünk, ha a bizonyítékok ordítanak a tervezettségért.”
Richard Lewontin, neves genetikus egyszer híresen megfogalmazta: „Eleve el vagyunk kötelezve a materializmus iránt. A materializmus abszolút, hiszen nem engedhetjük meg, hogy Isten betegye a lábát az ajtón.” /The New York Review of Books, “Billions and Billions of Demons,” by Richard C. Lewontin, January 9, 1997, pp. 28-32./
„Az evolúció nincs bizonyítva, és nem is bizonyítható, csupán azért hiszünk benne, mert különben a teremtésben kellene hinnünk, ez pedig elképzelhetetlen.” /Sir Arthur Keith, antropológus - Darwin „A fajok eredete” című könyve 100. kiadásának bevezetőjében/
Vagyis: előbb döntötték el, hogy nincs tervező, mintsem megvizsgálták volna a bizonyítékokat.
Miért nevezhető ez "szédítésnek"?
Mert a laikusoknak azt mondják: "A tudomány bebizonyította, hogy nincs tervező." Holott a valóság az, hogy a tudomány kitiltotta a tervezés gondolatát a módszertanából, és mindenáron anyagi magyarázatot erőltet oda is, ahol a logika megálljt parancsol.
Ha egy jelenség (mint a kinezin) intelligens tervezésre utal, a tudós akkor sem mondhatja ki, hogy „ez tervezés”, mert azzal kilépne a tudomány általa felállított hatásköréből.
Ezért kénytelenek a „milliárd éveket” és a „véletlen mutációkat” használni, mert ezek az egyetlen engedélyezett eszközök a szerszámosládájukban.
2. A "Hézagok Istene" vs. "Hézagok Materializmusa"
Bármilyen valószínűtlen vagy mérnökien összetett egy rendszer, a válasz dogmatikusan csak az lehet: „Még nem tudjuk, hogyan, de az anyag és az idő megoldotta.” Ez nem bizonyíték, hanem hitvallás az anyagi okok mindenhatóságában.
Ha rámutatsz, hogy a kinezin vagy a DNS-kód nem jöhetett létre véletlenül, gyakran azt mondják: „Csak azért mondod, hogy tervező alkotta, mert még nem értjük, hogyan alakult ki magától. Régen a villámlást is isteneknek tulajdonították, ma már tudjuk, hogy elektromosság.”
A logikai válaszerre: Ez egy hatalmas csúsztatás. Nem a tudásunk hiányára alapozzuk az érveinket, hanem arra, amit tudunk! Tudjuk, hogyan működik az információ (számítástechnika), és tudjuk, hogyan működik a véletlen (entrópia). A tervezés következtetése a pozitív tudásunkból fakad, nem a tudatlanságunkból.
A tudomány attól tart, hogy ha egyszer elismeri az intelligens tervezést, akkor a kutatás megáll („Isten tette, nem kell tovább vizsgálni”). De attól még lehet vizsgálni, csak éppen a dicsőség nem a tudóst illeti, aki kinyomozza a teremtés csodáit, hanem azé, aki a csodákat megalkotta.
3. Az információ eredete
Az információ definíciója: A biokémia gyakran csak kémiai kötésekként kezeli az RNS-t. A szubjektív tagadás ott jelenik meg, amikor elutasítják, hogy a szekvencia (a sorrend) szemantikai jelentéssel bír. Ha elismernék a jelentést, kénytelenek lennének elismerni egy értelmet is, ami a jelentést adta.
A kinezin esetében a legnagyobb probléma nem is a fehérje maga, hanem a DNS-ben kódolt tervrajz.
A vegyészek tudják: az anyag (szén, hidrogén, nitrogén) nem generál információt. A szoftver (a kód) nem a hardverből (a molekulákból) nő ki.
A nyomozós hasonlatnál maradva: ha találnak egy gépelt levelet a tetthelyen, a nyomozó mondhatja, hogy a betűk a papír és a gép fizikai érintkezéséből születtek, de a mondat értelmét soha nem fogja tudni megmagyarázni a fizika törvényeivel. Ahhoz kell egy író (elme).
A fal, amibe a tudomány beleütközik
A kinezin, a DNS-replikáció vagy a sejtosztódás olyan szintű specifikált összetettséget mutat, ami a hétköznapi tapasztalataink szerint minden más területen (informatika, mérnöki tudományok, régészet) egyértelműen intelligens ágenst jelezne.
Ha egy lakatlan szigeten találnál egy működő karórát a homokban, senki nem hinné el, hogy a dagály és a szél koptatta össze az alkatrészeket milliárd évek alatt. De a sejtben lévő motoroknál, amik fényévekkel bonyolultabbak egy óránál, kötelező ezt hinnünk.
Ez a kettős mérce az, ami miatt sokan úgy érzik, a tudomány nem a teljes igazságot keresi, hanem csak a materialista keretrendszeren belüli legjobb választ.
Biológiai Szoftver vs. Véletlen:
1. A Digitális Alapvetés (A Nyelv)
A Tény: A DNS nem csupán egy bonyolult molekula, hanem egy négyszintű digitális kód (A, T, C, G). Ez egy nyelv, saját szintaxissal (nyelvtannal) és szemantikával (jelentéssel).
A Logikai Érv: Az információelmélet szerint az információ (kódolt üzenet) soha, sehol nem jön létre élettelen anyagból. A szél nem ír verset, a hullám nem ír szoftvert. Az információhoz Intelligens Forrás kell.
A "Rövidzárlat": Ha egy 100 soros Python-kód mögött programozót látunk, miért gondolnánk, hogy a 3 milliárd „betűből” álló emberi genomot a vak véletlen gépelte be?
2. A Hardver és Szoftver Paradoxona
A Tény: Az evolúcióelmélet szerint a fejlődés motorja a másolási hiba (mutáció).
A Logikai Érv: Mutassunk egy szoftvert, ami jobb lett attól, hogy véletlenszerűen átírták benne a karaktereket! A tapasztalat szerint a hibák rombolnak (betegség, rák, összeomlás), nem építenek.
Az Antivírus: Tény: A sejt aktívan küzd a mutációk ellen. A sejtnek van saját hibajavító rendszere, ami irtja a mutációkat. Ez azt jelenti, hogy az élet szoftvere alapvetően a változatlanságra és a pontosságra van tervezve, nem a véletlen fejlődésre, átalakulásra.
A Tény: A DNS (szoftver) csak akkor működik, ha vannak fehérje-gépek (hardver), amik leolvassák. De a gépek gyártási útmutatója a DNS-ben van.
A Logikai Érv: Egyik sem ér semmit a másik nélkül. Nem alakulhattak ki „lépésenként”, mert a rendszer csak egyszerre, készen működőképes. Ez az „egyszerűsíthetetlen összetettség”.
Példa: A Kinezin (molekuláris teherhordó robot). Ha nincs „autópálya” (mikrotubulus), a robot haszontalan. Ha nincs robot, az autópálya felesleges.
3. A Mutáció, mint "Építőmester" Csődje
Vajon eljöhet az a pont, amikor a biológiai felfedezések súlya alatt ez a módszertani korlát egyszerűen beszakad, és a tudománynak újra kell definiálnia önmagát? Nem eljöhet, hanem már el is jött!
Egy híres videó erről: - https://www.youtube.com/watch?v=wJyUtbn0O5Y
A Kinezin (molekuláris teherhordó robot).
Van egy világhírű animáció, amit a Harvard Egyetemen készítettek (címe: The Inner Life of the Cell). Amikor az emberek először látják a kinezint „gyalogolni”, sokan el sem hiszik, hogy ez egy sejt belseje, nem pedig egy Pixar-film.
A videó alatt többek között ezek a hozzászólások olvashatók:
Mennyi bölcsességgel rendelkeznek a sejtjeink, igaz? Köszönd meg nekik minden nap. Légy hálás. Visszajelzést adnak a nagyrabecsülésedre. Ők a szeretet. ...A biológiaprofesszorom mindig azt mondja, hogy az élet túl bonyolult ahhoz, hogy létezzen, és ezt látva teljesen egyetértek vele. Túl elképesztő ahhoz, hogy szavakkal leírjam. … Hűha! Lélegzetelállító. Furcsa elképzelni, hogy ez ilyen kis léptékben történik a testünkben. … Egy mikrokozmosz mindannyiunkban. … Egyszerűen hihetetlen, hogy mindez hogy történik bennünk, és mi még csak nem is tudunk róla. …
Ha azt gondolod, hogy a világegyetem hihetetlen, akkor a mindannyiunkban élő kis univerzum ugyanolyan lenyűgöző. Egymilliárd, hibátlanul, szinkronban működő folyamat, amelynek célja és funkciója van, valóban csoda. … Elképesztő! Imádom, hogy ez nem az emberiség műve, hanem a természet csodája :) Ezt mutatták nekünk az órán, és nem hittem el, amit láttam. … Soha nem fogom megérteni (az összes komplex tanulmány után, amit több mint 15 éven át végeztem), hogy ezek az összetett sejtek csak úgy kifejlődtek.
… Micsoda csodája az egésznek! Minél többet tanulok az élőlények összetettségéről, annál inkább úgy érzem, hogy irreális azt gondolni, hogy mindez véletlen mutációk révén jött létre. … Teljesen logikus, hogy mindez csak egy szerencsés véletlen folytán történt, mindenféle cél nélkül lol. Van ok arra, hogy az ateizmus miért volt és mindig is egy rendkívül marginális, furcsa világnézet. Egyszerűen ostoba! … Hogyan lehet egy ilyen összetett dizájnra azt állítani, hogy nem volt olyan tervező, aki ezt a dizájnt megalkotta? …
Az a tény, hogy egyetlen sejt ennyire rendkívül bonyolult, alázatra késztető. … Ez gyönyörű volt, sírni akartam. Az emberi test egy csodálatos gép, csak egy igazi művész alkothatott minket olyannak, amilyenek vagyunk. Köszönöm Uram. … Még mindig várjuk az abiogenezis megismételhető és megfigyelhető bizonyítékaitokat, kedves fanatikus ateisták. A többiek megsértése nem teszi valósággá a spontán generációs meséteket. …
Intelligens tervezés... mindenütt körülöttünk van. Zsoltárok 14:1 Azt mondja szívében a bolond, hogy nincs Isten. A Biblia azt mondja a Zsoltárok 139:14-ben, hogy csodálatosan és csodálatosan alkottál meg. Isten elküldte Fiát, hogy aki hiszen benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Akik ezt elutasítják, azok az örökkévalóságot választják a Teremtő nélkül. … Isten egy CSODÁLATOS TEREMTŐ, vagy mi?!?!?
Annyi bonyolult minden. Itt ülök, és a hátsó verandámról nézek ki egy golfpályára. Csupa zöld fű, fák, madarak. És ebben a pillanatban is trilliónyi kis gyár van a szemeim előtt, amelyek növényeket és állatokat szabályoznak, fotoszintézist végeznek, és egy újabb sejttel nagyobb levelet növesztenek... Lenyűgöz! Trilliónyi forgalmas gyár zümmög a tevékenységtől egy ilyen látszólag álmos, nyugodt jelenetben. Köszönöm Jézus! …
Őszintén szólva, majdnem elsírtam magam, ez annyira lenyűgöző! … Elgondolkodtat az életmódbeli döntéseimről … Ezért hiszem, hogy az élet nem a véletlen műve.
- Vajon benned milyen gondolatok érlelődnek a kinezin fehérje eredetét illetően? A válaszod megmutatja, hogy milyen személyiség lakozik benned, milyen világot képzelsz el magadnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése